Lépések az éghajlatváltozás elleni küzdelemben: Egyesült Királyság és nemzetközi erőfeszítések
Üzleti Az, amit valaha vad túlzásnak tartottak, jelenleg egyre nagyobb aggodalomra ad okot a jövő generációinak biztonsága miatt. Az éghajlatváltozás a környezetszennyezés évekig tartó figyelmen kívül hagyásának és a világgazdaság erkölcstelen gyors bővülésének az eredménye. Egyre több a bizonyíték arra vonatkozóan, hogy intézkedéseket kell hozni az éghajlatváltozás leküzdésére, miközben a károk még nem teljesen visszafordíthatatlanok.
Az adatok azt mutatják, hogy a bolygó felszíni hőmérséklete egy egész Celsius-fokkal nőtt az elmúlt 100 évben. Ez kétségtelenül az ipar által hátrahagyott évszázados környezetszennyezés eredménye. A további elemzések kimutatták, hogy a 21. század későbbi szakaszában további 10%-os hőmérséklet-emelkedés következett be. A globális hőmérséklet emelkedése miatt a tengerszint átlagos mértéke is riasztóan 200%-kal emelkedett, amint azt egy 2006-2018-as adatsor is tartalmazza.
Az óceánok szintjének emelkedése az időjárási minták megzavarásához vezetett, ami szezonon kívüli viharokat, hurrikánokat és óceáni áramlatokat eredményezett, amelyek az idő előrehaladtával egyre gyakrabban jelennek meg. Ezek a tények félelmetes képet festenek az emberiség jövőjéről, ahol a bolygó olyan súlyosan károsodott, hogy lakhatatlanná vált.
Tartalomjegyzék
- Az éghajlatváltozás globális megoldásokat igényel
- A COP26 és az Egyesült Királyság: nagy elvárások és lehetőségek
- Közös erőfeszítések a bolygó megmentésére
- Végső gondolatok
Az éghajlatváltozás globális megoldásokat igényel
Az évek során számos kísérlet történt az éghajlatváltozás elleni küzdelemre, az Egyesült Királyságból is. Egyes próbálkozások nagy kezdeményezések felé nyitották meg az utat, amelyek jó munkát végeznek, míg mások a szabályok és a cselekvés hiánya miatt a nemlétbe zuhantak.
A világ nemzetei által elfogadott első éghajlat-változási törvényt az Első Föld-csúcstalálkozón, más néven ENSZ Tudományos Konferencián javasolták és fogadták el. A csúcstalálkozót a svédországi Stockholmban tartották 1972. június 5. és 16. között, és a Föld minden nemzetének képviselői részt vettek rajta. A csúcstalálkozón megvitatták a felelőtlen építkezések okozta környezeti változások, a zöldterületek pusztítása és a vadveszélyeztetés miatti növekvő aggodalmat.
Javasolták az emberi környezet megőrzésének és fejlesztésének alapelveit, majd egy akcióterv kidolgozását, amely tartalmazza azokat a kulcsfontosságú elemeket, amelyeket minden országnak meghatározott határidőn belül teljesítenie kell. Ez a nyilatkozat volt az első alkalom az emberiség történetében, amely felhívta a figyelmet az éghajlatváltozás megelőzésének növekvő sürgősségére.
A klímaváltozás elleni küzdelem másik fontos lépése az 1997-ben elfogadott Kiotói Jegyzőkönyv volt. A Kiotói Jegyzőkönyv részletezte a környezet jelenlegi állapotát, és rámutatott azokra a fontos változásokra, amelyeket minden országnak meg kell tennie a gyógyulási folyamat elindításához. Az Első Föld-csúcstalálkozón elfogadott Nyilatkozathoz hasonlóan a Kiotói Jegyzőkönyv a CO2-kibocsátási szint globális csökkentését és olyan törvények megalkotását szorgalmazta, amelyek szankcionálják a szennyező nagyobb vállalatokat.
Sajnos a jegyzőkönyvet csak 2005-ben kényszerítették ki a különböző országok által benyújtott változtatások hosszú listája miatt. Mint ilyen, a dokumentumot kemény kritika érte, és végül elvetették.
A Kiotói Jegyzőkönyv a Párizsi Klímaegyezmény formájában élt tovább. Hasonló módon a párizsi klímaegyezmény azonnali éghajlat-változási fellépést sürget az ENSZ tagjaitól. És ismét, nagyon hasonlóan a Kiotói Jegyzőkönyvhöz, bírálat érte az ösztönzők és a büntetés hiánya miatt a be nem tartásért. Az egyezmény nem tudta megőrizni népszerűségét az ENSZ-tagok körében azáltal, hogy nem hozott létre külön részleget az aktuális országcélok nyomon követésére és annak értékelésére, hogy mindenki részt vesz-e. A dokumentum teljes kudarcának híres példája, hogy Brazília vállalta, hogy évi 2%-kal csökkenti a CO2-kibocsátást. 2040-től kezdődően, teljesen értelmetlenné téve az egész folyamatot.
Évekkel később az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezményének Részes Feleinek Konferenciája (COP26) az éghajlatváltozás elleni küzdelem de facto szervezeteként zajlott. Az idei csúcstalálkozó Glasgow-ban lesz 2021. október 31. és november 12. között.
A COP26 és az Egyesült Királyság: nagy elvárások és lehetőségek
A tavalyi csúcstalálkozón az Egyesült Királyságot jelölték ki a COP megrendezésére. A döntést más nemzetek is jóváhagyták. Az Egyesült Királyság régóta támogatja az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépést, és egészen addig ígérte, hogy 2050-re nullára csökkenti kibocsátását. A zavaros politikai háttér ellenére az országnak sikerült részben 44%-kal csökkentenie a kibocsátási szintet 1990 és 2018 között. annak ellenére, hogy gazdasága 75%-kal nőtt.
Azonban az Egyesült Királyságé klímaváltozás A csata nem úgy zajlott, ahogyan az eredeti tervekben reménykedtek. Annak ellenére, hogy sikerült elérnie az alacsonyabb kibocsátási szintet, az Egyesült Királyságnak meg kellett válnia néhány hosszú távú éghajlati célkitűzésének érvényesítésétől. Amikor a Brexit megtörtént, sok környezetvédelmi elemző attól tartott, hogy az Egyesült Királyság képtelensége részt venni az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében negatív hatással lesz a globális kapcsolatokra. Még mindig bizonytalan, hogy a kereskedési rendszer lehetővé teszi-e az EU-n kívüli országok részvételét a jövőben.
Annak ellenére, hogy az Egyesült Királyság késésben van az éghajlatváltozással kapcsolatos cselekvési terv teljesítésében, az Egyesült Királyság közzétette a 200 olyan változtatás teljes listáját, amelyeket végre kell hajtani a hosszú távú célok eléréséhez.
Közös erőfeszítések a bolygó megmentésére
Míg az Egyesült Királyság sok lépést tett az éghajlatváltozás elleni harci terv kidolgozása felé, ez egy globális szintű közösségi projekt – mindenkinek meg kell tennie a legjobbat a környezet megőrzése érdekében. Az egyik fő probléma, amikor a globális kezdeményezéseket vissza kell vonni az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésektől, tisztán politikai jellegű. Sok kormányzati szerv bizonytalan abban, hogy akar-e változtatni infrastruktúráján és üzletágán, mert attól tart, hogy gazdaságuk destabilizálódhat.
Az adatok azonban azt mutatják, hogy a világ legkörnyezettudatosabb országai azok, amelyek virágzó, kiváló gazdasággal rendelkeznek, ami összefüggést mutat a siker és a klímaváltozási politikák felé. A jobb változtatások nem destabilizálják a gazdaságot. Valójában a hosszú távú változások új belső bevételi lehetőségeket kínálnak, amelyek minden kezdeti befektetést és költséget megtérítenek.
Senki sem kéri a világtól, hogy egységes utópiává váljon, amely egész nap dalokat énekel. Csak egy kicsit több környezettudatosságra van szükség, és egy kis áldozatra a szennyezés szintjének csökkentése érdekében.
Végső gondolatok
Az adatok a szennyezés szintjének riasztó növekedését mutatják az egész területen, és a hőmérséklet évről évre egyre magasabbra emelkedik. Az igazat megvallva, a bolygón már elszenvedett kár visszafordíthatatlan. A további károk azonban elkerülhetők, ha a nemzeti vezetők kezdeményezik a fontos változtatásokat. Végül is csak egy bolygó van, a Föld, és csak annyi idő, amíg elérjük azt a kritikus pontot, ahol nincs visszaút.